Obrazek 1

Obrazek 1

2017. jan. 8.

FÜSTPÖFFENTŐ: A szívedben


"Elisabeth csodálkozva nézte, de nem szólt egy szót sem. Néhány percnyi hallgatás után Darcy izgatottan odalépett hozzá, és így kezdte:

- Hiába volt minden vívódásom... nem használt semmit. Nem tudom elfojtani érzéseimet. Meg kell mondanom, mennyire imádom, mennyire forrón szeretem magát.

Elizabeth elképedését nem lehetett leírni. Csak ámult, pirult, nem hitt a fülének, és hallgatott."*
Elidőztem egy kicsit a sorok felett, ujjamat lassan végighúztam a sorokon, majd a következő oldalra lapoztam, hogy folytassam, de az izgalom erőt vett rajtam, és hirtelen összecsaptam a könyvet.
- Neeem, neem, nem teheted meg ismét! – szóltam magamhoz szigorú arckifejezést erőltetve magamra, de aztán mégis sietve a legvégén nyitottam ki ismét a könyvet.
"- Ön sokkal nemesebb lelkű, semhogy tréfát űzzön velem."*
- Jajj! A legjobb rész!
"Elizabeth teljesen átérezte a fiatalember szokatlanul fonák és kínos helyzetét..."*
Aztán, néhány átlapozott oldallal később már magam előtt láttam Colin First-öt és Jennifer Ehle-ét is, ahogy a nyitott hintón ülve kigördülnek a templomkertből és megfeledkezve a körülöttük lévőkről megcsókolják egymást.
Vigyorogva zártam össze ismét a könyvet. Milyen romantikus! Milyen elképesztően romantikus! Azok a gyönyörű, zavart vallomások, azok a... milyen izgalmas és tökéletes! És én már annyira ismerem, hogy türelmem sincs sorról-sorra végigkövetni a történetet. 
Vajon Ő mondana valaha ilyesmit? Most nem erre a kifacsart, néha egész kifacsart udvariaskodó stílusra gondolok, hanem ilyen eszméletlen romantikus dolgot, mint Darcy Elizabethnek.
Félretettem a könyvet, és a mobilomért nyúltam. Gyorsan bekapcsoltam a wifit, amit az olvasás idejére kinyomtam. Nem törődtem az érkező üzenetekkel, csak megnyitottam a messengert, és megkerestem a világ legcukibb profilképét, ami mellett ott virított a jel, hogy épp elérhető. Vajon… vajon, ha egy más korba születtem volna, én is bálokon ismerkedhettem volna? Vajon… vajon ő...
Gyors üzenetet küldtem neki:

<Kinek a neve van a szívedbe vésve?
                                                    ???>
<Mindegy
<Szeretsz?
                                                    ???>
<Csak úgy… <3
Ja.>
<
Szeretlek>
<<3 <3 <3


A SZÍVEDBEN
Íme a következő, kicsit más - formai - módon rendhagyó háromszázas. Először egy nagyon romantikus történetet akartam. Aztán végül kicsit kiábrándultabb mű született belőle... vagy mégse? Újkori romantika?
*Jane Austen: Büszkeség és balítélet Szenci Miklós fordítása

3 megjegyzés:

  1. Jaj, istenem, olyan régen írtam :o Mindig olvasom, aztán van pofám lelépni egy szó nélkül :o Ez viszont... Nagyon tetszett, a 'nem olvasok bele, de muszáj', mert akiket én ismerek, na meg én is, mindig lapozgatni kell, vajon mi lesz a végén :3 Ezt amolyan könyvmoly szokásnak tudtam be és amikor megjelent, mosolyt csaltál az arcomra:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én... én igyekszem kitartani, de tudod, hogy van ez. Sokszor elgyengülök xD
      Ez valami faji ártalom lehet a könyvmolyok közt. A túl sok izgalom és fantázia teheti, amelyet közvetlen a lapokról lélegzünk be :)

      Törlés

Szkielet Smoka Zaczarowane Szablony