NYÁPLIC: Teaszünet díj - Tea Break award

Calcifer (A vándorló palota)

Szabályok
1. Köszönd meg a jelölést annak, akitől kaptad a díjat, említsd meg és linkeld be a blogját! Másold be a szabályokat a bejegyzésedbe te is!
2. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, illesz be egy idézetet, amiről azt gondolod, hogy a legjobban illik hozzád, jellemez téged!
3. Válaszold meg a 8 kérdést, amiket a téged díjazó blogger tett fel!
4. Írj újabb 8 kérdést, amiket majd a te jelöltjeid fognak megválaszolni!
5. Jelöld meg azokat a bloggereket a blogjaikkal együtt, akiket megjutalmazol a díjjal, s magyarázd meg pár szóval, miért pont rájuk esett a választásod!
+1. Kívánj valami szépet az általad díjazott bloggereknek!

Köszönöm mindhárom bloggernának a jelölést, rettentően hálás és boldog vagyok, amiért továbbküldték nekem! Az oldalaitok linkelve a neveitekre kattintva.

 "Kapj el a hulló csillagot,

Ejts teherbe egy tököt,

Súgd meg, hol a tűnt napok,

Vagy ki patkolt ördögöt,

Hablány hol zeng, s mi segítsen,

Hogy az irígység ne csípjen,

S hol kél

A szél,

Mely tisztes lelkeket segél."

John Donne: Dal (részlet)

Láss a sorok közé! Nem vagyok nagy idézet gyűjtő, leginkább definíciókat magolok, mégis valahogy ez a versszak jutott eszembe, mint idézet, melynek jelentése - számomra - túlmutat önmagán. Tudom, nem szép dolog személyes, mások számára kevésbé érthető dolgot kipakolni egy blogra, de a pontos okát nem árulhatom el. A lényeg, hogy számomra ez a vers az örök varázst és hitet jelenti. (Részletesebben: Diana Wynne Jones - A vándolró palota)

Brukú kérdései

1. Könyvek vs filmek. Melyik, miért jó szerinted vagy éppen rossz?

A modern kor beköszöntével hamarosan ez a dilemma is az örök kérdések közé emelkedhet. Nem tagadom meg sem a könyvet, sem a filmet, mindkettő a maga eszközeivel mesél és szerintem mindkettő lehet egyaránt lélegzetelállító és csapnivaló. Talán annyit, hogy a könyvek tartalmának hozzáférhetőségének korlátoltsága miatt nagyobb, komolyabb szűrésen mennek át az olvasók által, mint egy-egy film, ami önmagába fullad, mégis kellemes szombat délutáni kikapcsolódásként értékelik, hisz másfél órát vesz el csak az ember életéből. Könyvek terén szerintem mindenki megfontoltabb.

Néhány évtizede még sokkal több kreatív megoldás kellett bizonyos történetek filmre viteléhez, ma már szinte csak a hangulat nem ugyanaz egy rajzfilm és egy CGI kisegített film közt, látványra mindent ki tudnak már vitelezni.

Hogy ne húzzam még tovább az első kérdésnél, szerintem összehasonlíthatatlan, de talán épp ezért, nem biztos, hogy egy könyv cselekményét filmre lehet vinni úgy, ahogy az eredetileg meg lett írva.

2. Milyen egy jó blog kialakítása/kinézete?

Mindenek előtt letisztult. Ez a letisztultság nem egyenlő a minimalista dizájnnal, hanem arra utal, hogy a blog írója tudja, miről ír, milyen annak a történetnek a hangulata és mi illik hozzá. Szeretem, ha a blog megjelenése is bizonyos komolyságot sugároz már az első találkozáskor. S hiába letisztult egy dizájn, az az író tölti fel, így hamar lelepleződhet.

3. Melyik könyvbéli helyszínre mennél el nyaralni? És melyikre kevésbé?

Továbbra is Ingaryba látogatnék el, azt hiszem, mesebeli helyszínek terén ez lesz az örök álom, de egy nyaralás erejéig szívesen benéznék Jane Austen Angliájába is. Hogy hova kevésbé? A Hajszőnyegszövők univerzumát kerülném el a legmesszebb, és nem lennék túl feldobott, ha túlélőtáborba küldenének az Angelfall világába.

4. Mi a kedvenc témád, amiben írsz? Miért? Mi fogott meg benne?

Csapongó vagyok. Először humoros fantasyt írtam, ami szép lassan komolyodni kezdett, majd átcsaptam misztikusba, van néhány világteremtő alaptételem, amik egyszerűen nem eresztenek. Ami leginkább meg szokott fogni egy-egy zsánerben, az a lehetőség egy csavaros, érzelmes, számomra újszerű történet megalkotására. Ha mégis egyet választanom kellene, akkor az a fantasy, azon belül is az ősi civilizációk, misztikus légköre. Egyszerűen magával ragadott a világuk.

5. Milyen érzések töltöttek el, amikor megírtad és közzétetted az első fejezetet/bejegyzést a blogodon?

Azt hiszem, izgultam. Nem gondoltam volna, hogy végül olyan komoly történetekbe is bele fogok vágni, mint a Lélekvasút, még a hobbinál is kevesebbet gondoltam a blogolásra, mikor megnyitottam, hisz az egészet nem is pont magamért, hanem egy kihívás miatt indítottam.

6. Ha azt mondanám, hogy megfilmesíteném az egyik regényedet, melyik volna az? Miért?

Nem könnyű a válasz.Talán a Lélekvasút. Hogy a mondanivalója minél több emberhez eljuthasson.

7. Hogyan szoktál készülni a karácsonyra?

Talán kevesebbet, mint az átlag, hisz nálunk ez úgy szokott menni, hogy ha nagyon szeretnék valamit, akkor azt megkapom akkor és ott, cserébe anya azt mondja, hogy "Jó, de akkor ezt kapod karácsonyra/szülinapodra/stb!" Így a tényleges karácsonykor elég ritkán kapok nagyobb ajándékot. A másik szokás pedig, hogy aki nem keres a családban, annak nem kell vennie külön a zsebpénzéből ajándékot, így én sem szoktam különösebben készülni meglepetésekkel.

8. Szoktál saját kézzel készült ajándékot adni karácsonykor? Miért?

Régebben igen, mostanában már nem. 

Babu kérdései

1. Mióta írsz és mióta bloggerkedsz?

Nagyjából nyolc éve írok komolytalanul, komolyan úgy öt éve, amiből kettőt már a bloggeren töltöttem.

2. Szoktad figyelni más könyvekben/írásokban az írós praktikákat?

Nem vagyok kihegyezve rájuk, de néha megakad a szemem egy-egy jó fordulaton vagy kifejezésen, ami később segít egy történet megírásakor.

3. Van olyan karaktered, aki a többieknél jobban hozzád nőtt?

Jelenleg Rid az, akire a legtöbbet gondolok, az ő gondolataiban és lelkivilágában vájkálgatok, hogy jobban megismerhessem, de ő maga már sokkal korábban létezett, mint történet és név nélküli személyiség, így a legtöbb szereplőmnél jobban ismerem őt.

Aki még nagyon a szívemhez nőtt, az Az Erdő legendája főhősnője, a kölyök. Vele együtt komolyodtam, ismertem meg a történetét, mikor kigondoltam a cselekményt.

4. Hogy viszonyul a környezeted e hobbidhoz? (I mean a bloggerkedéshez.)

Anya nem túl agresszívan, de általánosságban ellenzi magát a bloggerkedést, de az írásaimat szereti, szóval van ebben az egészben egy jó nagy adag paradoxon, viszont mostanában már inkább támogat (így, hogy egyetem mellett alig van időm rá). Akik még tudnak róla, általában mosolyognak, de szerintem még egyikük se nézett fel rá. A két legjobb barátnőm persze ismeri, de egyik sem az a kifejezetten blogolvasós. Ők kaptak egy-egy példányt a "könyvemből" :p Szóval valahogy azt is megoldottam.

5. Mesélj egy kicsit a kedvenc együttesedről/színészedről/random választott emberedről!

A kedvencekkel mindig meg lehet fogni, mert én többre is igényt tartok, de akkor legyen egy később is feltűnő (a válaszaimban) színész. James (Jim) Caviezel. Ő nálam az a foka a rajongásnak, mikor a "És miért?" kérdésre meglepetten csak annyit felelek: "Lehet őt nem imádni?" Természetesen a Person of Interesten keresztül ismertem meg, ahol egy rém sármos, higgadt és menő ex-ügynököt alakított. Minden jól áll neki. A Monte Cristoban a szakáll, a Bobby Jonesban a szőke haj, Reeseként a kissé néhol őszülő frizura, még az a bágyatag szempilla remegtetés is az Angel eyesban, a Frequencyben meg aztán pláne nagyot alakított, persze mindhez egy jó kis sztori is kellett, ami abban a filmben meg is volt.

Ő egy elképesztő színész és nagyon sajnálom, hogy olyan régóta nem kapott nagyobb szerepet. Megérdemelné.

6. Örülsz a díjnak? Őszintén!

Örülök, már rég töltöttem ki díjat és a blogszülinap miatt most jól is jött :D

7. Alvási szokások? Mondj el valami érdekeset. (Ez csak azért jutott eszembe mert rohadt késő van.)

Van egy bőrfotelem, amibe jó belesüppedni. Féloldalasan szoktam benne olvasgatni, hogy átvetem a lábam a karfán és nem egyszer el is aludtam már ott. Valamint középiskolában rülam készült az osztályban a legtöbb padon alvós fotó.

8. Volt már olyan, hogy egy írásod elgondolkodtatott, milyen lenne filmként/sorozatként?

Sok történetem filmként pörög előttem, ezért is nehéz sokszor irodalmi szavakba önteni, ahelyett, hogy egy szövegkönyvet vagy forgatókönyvet tennék közzé a blogon. Például a The fire dragon is szenvedett sokáig emiatt, és Az Erdő legendájának kulcsjelenetei is filmszerűen jelentek meg előttem.

Nessa kérdései

1. Melyik dal írja le a legjobban a blogodat?

Nem hiszem, hogy egyetlen dalban annyi érzelem és hangulat kavaroghat, ahányféle a Kuckóban. Hogy mik inspirálnak, mely történethez mely zene tartozik, arról a következő nap érkezik egy bejegyzés

2. Melyik a kedvenc nyelved, és miért? Beszéled is?

Nincs kedvenc nyelvem, viszont szeretem gyűjteni a különleges hangzású szavakat. A "beszélt" nyelveim közül viszont az olasz a kedvencem :3

3. Ki/mi az, ami bármikor boldoggá tud tenni?

A macskám, ki más? Kötelességtudóan követ mindenfelé, hagyja, hogy ölelgessem és melenget.

4. Hol, kivel és hogyan szeretnél lenni öt év múlva?

Japánban a két legjobb barátnőmmel - akik közül csak ketten rajongunk a szigetországért, de akkor már ne hagyjunk itthon senkit - egy kéthetes körutazáson, ahol nemcsak Tokyo-t és környékét, hanem a vidéket is bejárjuk, ellátogatunk Osakába és Kyotoba, rejtett szentélyekbe és felpróbálunk egy kimonot vagy többet, utazunk a shinkansenen is.

5. Játszol valami hangszeren? Ha igen, min és mióta? Szereted? Ha nem, szeretnél valamin? Min, és miért épp azon?

Igen, furulyázom és fuvoláztam, mindkettőt vagy tíz éve kezdtem tanulni, de már nem járok zeneórákra, csupán otthon zenélgetek, ha van időm és kedvem. A furulyát nagyon szeretem, mert jól kiváltja a fals énekhangom, de ha lett volna rá lehetőség, zongorázni vagy gitározni tanultam volna inkább, hogy minél több és szebb dalt lejátszhassak. Már nem tudom, pontosan hogy ragadtam a furulyánál, de nem bántam meg.

6. Ha írhatnál egy levelet a tíz évvel ezelőtti énednek, mit írnál benne?

Jó, hogy a tíz évvel ez előtti énem már tud olvasni, szóval egy szép hosszú levelet írnék neki arról, hogy érezze jól magát és tartsa meg a legjobb barátait és hogy töltsön minél több időt a nagyszüleivel. Talán megpróbálnám figyelmeztetni a vörösiszap katasztrófára, hátha valaki komolyan veszi.

7. Ha egyetlen elhunytat visszahozhatnál az életbe, kit hoznál vissza és miért?

Lecsapok a sorozatszereplő lehetőségre és visszahoznám az életbe John Reese-t. Nekem több nem is kell! Talán Carter nyomozó is visszatérhetne, de ha csak egyet lehet, akkor az Reese lenne.

8. Mi az a cél, amit, ha elérsz a blogoddal, már boldognak mondhatod magad? 

A nagyravágyó, kapzsi énem itt furakszik mellettem és kiabálja, hogy 100 feliratkozó!, de igazából magam se tudom, mire vágyom itt a blogon, de minél több pályázaton szeretnék részt venni és az itt írt történeteimből tanultakat fel szeretném használni a regényemhez, amit majd szívem vágya szerint nyomtatva egyszer a kezembe foghatok.

Kérdéseim

1. Ha bármi lehetséges lenne, hová nézne a szobád ablaka?

 2. Visszagondolva mi az az egy dolog, amit most másképp kezdenél/csinálnál, mint a blogod indulásakor?

3. Van kedvenc mitológiai alakod? Ki az és miért?

4. Nyaralásokról, kirándulásokról milyen szuveníreket szoktál hazahozni?

5. Volt olyan könyv, amit (legalább) kétszer olvastál és mindkétszer teljesen más benyomást tett rád?

6. Az év melyik napját várod leginkább?

7. Ha kiadnák egy történeted, melyik lenne és hogy képzeled el? (Borító, illusztráció stb)

8. Van olyan egyszervolt állatfaj, amelyet sajnálsz, hogy már élőben nem láthattál?

Akiknek küldöm:

Jolt -  mert mindig meg tudsz lepni, hogy mekkora megújulásra vagy képes minden egyes történetedben

Lia - mert egy remek ötlettel álltál elő, ami a jövőben sokak segítségére lehet

Peetagey - mert mindkét blogodon rengeteg érdekes és hasznos dolog található

Imádlak mindhármótokat (és mind a hatotokat), köszönöm, hogy ismerhetlek titeket és ilyen jó barátok vagytok!

3. nap

Díj