NYÁPLIC: Már nem üres a kuckó fala!

A blog első díját köszönöm Babu Mirielnek, aki gondosan szövögeti Lullaby történetét a Célkeresztben, hogy eszébe jutottam ott, az utolsó pontnál, és lehetőséget adott egy röpke öninterjúra. Igaz, a kérdések adottak voltak, de egész kis vitát sikerült lefolytatnom saját magammal, míg dűlőre jutottam, milyen részletességgel és betűmennyiségben válaszoljak rájuk. ^.^

SZABÁLYOK:

1. Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad és linkeld be a blogját! √

2. Válaszolj az öt kérdésre, ami a díjhoz jár! √

3. Olvasd el az első öt fejezetet, illetve az utolsó fejezetet annak a blogján, akitől a díjat kaptad! √

4. Mondj véleményt a blogról! √

5. Írd le kiknek ajánlod a blogot! √

6. Küld tovább a díjat 6 embernek! Nézd meg, hogy megkapta-e már, és ha igen, ne küld el!

 

5 KÉRDÉS 5 VÁLASZ

1. Mirõl szólt az első írásod/történeted/novellád, és mikor írtad?

A leges-legelső történetem öt barátnőről szólt, akik megpróbálták ellógni a testnevelés órát, és pechükre épp akkor nyílt meg egy dimenziókapu a lány mosdó közepén, amin sikeresen keresztül is zuhantak. A saját világukba  mindaddig nem térhettek vissza, míg meg nem szelídítették a totemállataikat... ami abban a világban cseppet sem volt egyszerű feladat.

Mindössze húsz oldalt ért meg a történet a kemény borítású füzetkémben 2010 környékén vagy lehet, hogy még hamarább.

Ellenben az első "publikált" történetemet szűk két éve karöltve egy írótársammal kezdtem írni. Egy fantazi történet, középpontjában két testvér hatalmi játszadozásával, melynek tétje az Erdő Királyának címe volt.

2. Milyen érzések töltöttek el, amikor megírtad és közzétetted az elsõ fejezetet/bejegyzést a blogodon?

Talán még meg is ijedtem volna a képernyõn visszatükrözõdõ eszelõs vigyoromtól, ami szétterült az arcomon az elsõ Hangtörténet megírásakor, ha nem lett volna matt (a képernyő).

Nagyon élveztem a rádiókabaréba illõ történet megírását. Egyből a következõn kezdett járni az agyam és azon, hogy milyen mûfajokat, stílusokat próbálhatnék még ki. Elöntött a lelkesedés, az izgalom, a hajam az égnek állt a szikrázó önbizalmamtól és a kirobbanó energiámtól, s habár azóta már megfésülködtem jó párszor és most is copfba van fogva a hajam, a többi jelzõ az óta is megállja a helyét bármikor, ha új fejezetbe/történetbe kezdek. 

3. Ki írta az elsõ kommentet a blogodhoz, és mi volt az? Mire gondoltál, amikor elolvastad?

Az valódi elsõt Thea Blanchettõl kaptam.

A szóban forgó üzenet: Hát ez nagyon jó lett! :)

Nem lepett meg különösebben, hisz a Hangtörténetet az õ kihívására írtam, magáról a blogról is õ tudott egyedül akkoriban, bár nem is volt az olyan rég. ^.^

A meglepetés elsőt Babu Mirieltől kaptam.

 A szóban forgó üzenet:  Szia! :) Tejóságoség, ez fantasztikusan-hihetetlenül-eszméletlen jó lett!!! ? Imádom :3 Szinte végig nevettem az egészet, rettentõ jó kis történet lett! :) X Babu

Leírhatatlan öröm lett újjá rajtam. Elolvastam, majd megint elolvastam, percekig csak ültem felette, majd újraolvastam magát a történetet is. Valóban ilyen jóra sikeredett volna? :')

Ha szabad ezzel zárnom a választ, az igazi elsőre még várok. Egy olyan üzenetre, aminek az íróját nem ismerem korábbról, nem jelentkeztem versenyére, egyszerűen csak rátalált a történeteimre és nem bírt szó nélkül tovább lapozni. :)

4. Mi ihlette a történetedet? Honnan jött a blogod alapötlete? 

Az alapötlet fokozatosan tisztult le/építettem fel. Azt azonban a kezdetektől fogva tudtam, hogy nem egy történet fog állni a blog középpontban, hanem több hosszabb-rövidebb szösszenet.

Először az álnevem született meg. Elképzeltem, milyen nevem lenne a Korongvilágon*.  A név hangzása adta az ötletet a macskás témához, és a kényelmes kuckóhoz, mint helyszínhez.

Kerítettem egy kis történetet is köré a bemutatkozásban, hogy térképen is megtalálhassák a kíváncsiskodók. Megneveztem néhány állandó vendéget. Vöröske, Nagydumás, Tekergő... Akkor még nem gondoltam volna, hogy mekkora szerep jut később nekik, de hamar megláttam a kínálkozó lehetőséget, és ki is egészítettem a bemutatkozást.

Az ötleteket sok helyről merítem. Zenei benyomásokból, filmek után feltett Mi lett volna ha... kérdésekből, de van, hogy egyetlen szó vagy mozdulat elég a szikrához.

*Egy sziporkázó humorú fantazi univerzum, melynek írója a zseniális Terry Pratchett.

5. Mit jelent számodra az írás?

 Az írás segít, hogy rendezzem a gondolataimat, és tudjak koncentrálni a kevésbé érdekes dolgokra is. Ha nem írnám le az ötleteimet, akárcsak vázlatként is, addig pörögne rajta az agyam, csiszolgatnám a részleteket, a cselekményt és a szereplők jellemét/hátterét, míg valami igazán fontosat el felejtek vagy elrontok. Az ötletek kérlelhetetlenül megrohannak, és én behódolva nekik papírra vetem mindet.

Vélemény a Célkereszben-ről:

Azt hiszem elkezdem nézni a Zöld Íjászt és feliratkozom a blogodra ._.

Ajánlom azoknak....  akik nem lesznek féltékenyek a lányra, aki közel kerül Deadshothoz, akik nem lesznek féltékenyek Deadshotra, hogy ellopja a rivalda fényt az ügyeletes szuperhőstől, Zöld Íjásztól, akik nem ijednek meg egy kis vértől, verítéktől és szerelemtől, akik... akik... megértik, milyen egy bérgyilkos élete. Főleg egy kiugrani vágyó bérgyilkosé. Per pillanat A Pék és John Cusack ugrott be... keresgélek még a döcögős memóriámban női bérgyilkosokat is... mire találok egyet, remélhetőleg felkerül a következő rész is a blogra.

Küld tovább öt embernek:

Kérem szépen én még olyan kis friss vagyok itt, hogy nem ismerek öt embert, így ezt az utolsó pontot most üresen hagyom, és a díj útjának eme elburjánzott oldalágát élire metszem.