ALAPÖTLET
A történet egésze
visszavezethető néhány mondatra, mely John O'Farrel: A férj, aki
elfelejtette a feleségét c. könyvének 1. fejezetében szerepel.
"A [...] találkozás azt
juttatta eszembe, hogy talán meghaltam, és éppen a mennyország felé
tartok. Persze ez nem túl valószínű; Isten humora nem lehet annyira
fanyar, hogy a holtakat a londoni metrón szállítsa a mennybe,
csúcsforgalom idején."
Annyira megfogott ez a
néhány sor, hogy azonnal kattogni kezdtek kifejlődőben lévő irodalmi
fogaskerekeim. Megszületett a Rendező, majd az emlékek nélküli lélek, és
nagyjából körvonalazódott előttem a történet. Természetesen messze nem
az a történet, amivé végül a Lélekvasút vált.
Az első változatok
sajnos elvesztek vagy legalábbis nagyon jól elrejtőztek. Annyi bizonyos,
mivel épp egy olyan könyv olvasása után kezdtem bele a Férj-sztorijába,
ahol már megint a titokzatos rosszfiút választotta a főhősnő (számomra
értelmetlen indokkal) a legjobb kicsivel-több-mint-barát szomszéd srác
helyett, Főnök és Nastia között kicsit többet akartam sejtetni, hogy
aztán jöjjön a fordulat és a szíve mégis Hugo felé húzza majd
(természetesen, akkor még Hugo is kicsit máshogy nézett ki). Amikor
azonban azokhoz a részekhez értem, egyszerűen gyerekesnek éreztem az
egészet, így ez kimaradt. Emiatt sokat változott Főnök karaktere (is).
Az első változatok 2015
decemberében születtek, amiket ugyan közzétettem a blogomon, de
siralmasan vázlatosak voltak. Fél évvel később javítgattam rajtuk
valamit, majd idén január-február körül elkezdtem ismét kiegészítgetni.
Adatok szintjén ez így nézett ki:
Eredeti - kb 15 000 szó, 30 oldal
Javított - kb 24 000 szó, 62 oldal
SZEREPLŐK
( főleg nevek eredete - mert tudni kell rólam, hogy én egy menthetetlen névbolond vagyok)
Hugo - Hugo
karakterét külsőleg Gusról mintáztam a Szerelem Harley Davidsonon
érkezik első feléből, amiben a Rendőrakadémiából is ismert Steve
Guttenberg (Mahoney) játszotta Gust (persze Hugo fiatalabb, mint Gus). A
törékeny Nastia mellé szerettem volna valamiféle ellenpólusként a
hallgatag és nagydarab Hugot.
Nastia - A név az
Öt menyasszony c. orosz vígjátékból(!) származik. A haját és a ruháját
is ebből a filmből vettem, habár Nastia a következő generáció tagja.
Amikor először lépett be a folyosóra, azért érezte, hogy fuldoklik, mert
túl kevés vízzel/víz nélkül próbálta bevenni az altatókat. (Ezért is
élhette túl.)
Aljosha - Nastia
férjének a neve is a fentebb említett filmből ered, ahol is a
főszereplőt Lesha Kaverinnek hívják, azaz Alekszejnek, aminek a becézése
az Aljosha és imádom XD Őt a Vámpírakadémiából talán jobban ismert
Danila Kozlovsky játssza, csak itt még rövid volt a haja és sokkal
aranyosabb is volt. (Az utóbb említett filmet is csak miatta néztem
meg.)
Evans - bizonyára
az angol nevek közt rutinosabban mozgóknak már feltűnt, hogy valami nem
egészen stimmel ezzel a névvel. Pontosan! Az az 's' a végén azt
mutatja, hogy ez bizony egy vezetéknév. Az, hogy egy utónévszótárból
hogyan sikerült ennek a srácnak kihalásznia egy vezetéknevet, az még
erősen spoileres, ugyanis az lesz a kiegészítő történetek (Mellékvágányok) egyik csavarja.
(Ezért is nem javítottam anno, mikor észrevettem ;) )
Sariel - az eredeti verzióban Uriel volt, aki fényt hoz
az emberek közé, legalábbis a feladatai közül ezt választottam ki,
mikor döntöttem Főnök igazi neve felől. Valamint azt találtam róla, hogy
a zsidó mitológiában ő őrzi a Pokol kulcsát. Mikor ahhoz a részhez
értem az átnézésnél, ahol felfedi magát, ismét utána kellett olvasnom,
hogy miért is őt választottam, mert addigra teljesen elfelejtettem.
Olvasgattam még az arkangyalok leírásai közt és váratlanul ráakadtam
Sarielre. Sarielről sok egészen ellentmondásos dolgot találtam. A
Wikipédia szerint: "Az útmutatás, de a halál jóindulatú angyalának is tartják, a lelkekért és a Mennyország rendjéért felel, valamint a bűnösök büntetéséről is ő gondoskodik. Neve apokrif iratokból ismert, a Bibliában nem található [..]".
Az Arkangyalok Légiója elnevezésű facebook oldalon Sarielt, mint ítéletvégrehajtót
találtam meg, aki a bűnösöket büntetgeti. Ez szöges ellentétben állt a
wikin olvasottakkal, ami az idézett utolsó résznél a Magyar Katolikus
Lexikonra hivatkozott, aminek azért van neve, ellenben a facebookos írás
szerint nemcsak szent és apokrif írásokban szerepelt, hanem egyenesen a
Bibliában is. Itt már nagyon összezavarodtam, de a kíváncsiságom
hajtott tovább.
Balázs Rozália oldalán
folytattam a keresést, ahonnan anno Urielről is szereztem az infókat.
Itt már a hét arkangyal közt említik Sarielt. "Ő felel azért, hogy a
bűnös, vagy rosszul viselkedő angyalok megkapják méltó büntetésüket." Ez
kicsit elbizonytalanított, de aztán az Arkangyalok feladatai közt ismét
megtaláltam azt, amit kerestem:
Sariel feladatai mikhez kapcsolódnak - gyermekek, lelkek; halál;
Ez nekem tökéletesen
megfelelt, szóval a legelső és a legutolsó forrásból merítkezve lett
végül kiválasztva a Sariel név. Meg egyébként is nagyjából ezzel el is
fogytak azok a magyar nyelvű oldalak, ahol említették Sarielt. (Huh, ez
kicsit hosszúra sikeredett, de hát ez az egyetlen komolyabb kutatással
járó háttérsztori, nem mellesleg a legfrissebb. Nehéz ez a kutatómunka.
^.^")
Zaphkiel -
szintén arkangyal (az eredetiben nem szerepelt), azon egyszerű oknál
fogva került be a neve az utolsó fejezetbe, hogy a későbbiekben még lesz
szerepe (eredetileg hasonló szerepű karakter csak a kiegészítő fejezetekben
szerepelt), és ezzel is próbáltam összekötni a két részt. Zaphkiel
tengernyi feladata közül az "Összeköti a Földet és Mennyet nekünk."
címűt választottam, ami az Angyalok fénye c blogon olvasható. Kicsit
újraértelmeztem ezt az összekötést és már meg is volt, hogy ő az az
angyal, aki a Földre induló vágányt felügyeli.
Azrael - az ő
neve bizonyára már többeknek ismerős, hisz ő a halál nagybetűs angyala. Ő
jön el azokért a lelkekért, akik túlságosan ragaszkodnak emberi
életükhöz. Ennek átértelmezéseként született meg a Dühöngő. "Azrael van
kirendelve azok mellé, akik kínlódnak és kapaszkodnak az életbe, amikor
már lejárt a földi idejük. [...] az ő feladata elvinni azokat a
lelkeket, akik kapálóznak és kiáltoznak."
Chieko -
eredetiben Elisabeth. Sariel mellett ő a másik szereplő, aki nevet
cserélt a javított verzióban, mert túl sok angol eredetű név került be a
csapatba, és színesíteni akartam a képet, nem mellesleg Japán
ranglistavezető az öngyilkosságok számában. (Van is egy erdő -
Aokigahara -, amit konkrétan az öngyilkosok erdejének neveznek. Igaz, a
második legnépszerűbb helyszín a Golden Gate híd, szóval...)
Jakab - itt nem a
névnek, hanem a háttértörténetnek van... háttere. A maffiába kerülő,
behajtóskodásra képtelen figurát az Angyalok is esznek babot Sonnyjától
(Giuliamo Gemma) kölcsönöztem. Az eredetiben nem szerepelt, hogy
korábban testőr volt, de átíráskor úgy éreztem, ez valami többet adhat a
karakteréhez.
Chieko, Helga és Rosemary, valamint Hildegárd és Evans először
egyszerűen csak töltelékkarakterekként kerültek be a történetbe, meg
egy kis reneszánsz számmisztika miatt (Na jó, nem. Arra, hogy épp
kilencen vannak csak később jöttem rá, és láttam meg benne Dante
tökéletes számát), szóval ők csak amolyan "tömegként" kezdték. Nem
akartam kiemelni azzal még jobban Nastia és Hugo szerepét, hogy ők
maradnak utoljára vagy túl kevesen vannak pokolfajzatok. A folytatás az ő
történeteiket meséli el egy-egy saját fejezetben.
Pusztán a véletlen műve, hogy ennyi H betűs név jött össze. Ha Kerstin Gier megteheti a G betűvel, én is. Igaz, Hugo nevében nem ejtik ;)
Mary és Rosemary nevei megmagyarázhatatlan írói hóbort miatt hasonlítanak egymásra ennyire.
A szereplők jelleme és
legtöbbjük kinézete nem volt előre eltervezve. Ahogy írtam a történet
vázlatát, ahhoz igazítottam a szereplőket, hogy mit akartam bemutatni
általuk. :)
EGYÉB - HELYSZÍN, KARAKTERLEÍRÁS
Még anno, az eredeti
verzióra kaptam egy kritikát, amiben szólt az írója, hogy a helyszín nem
valami kidolgozott és a szereplők kinézetéről is keveset tudhatnak meg
az olvasók. Ez bizony, bárhonnan nézzük is hiba, hisz az egy dolog, hogy
én tudom, hogy ki/mi hogyan néz ki, de az olvasó nem, és így nehezebb
elképzelnie. Ez is amolyan írói agymenésem terméke, de én úgy képzeltem
ezt az egészet először, hogy ebben a formában - vasútállomás, ember
alakú angyalok szárnyak nélkül, ruhát viselő lelkek - minden Nastia
fejében létezik. Nem! Nem arra gondoltam, hogy ez meg se történt, csak
arra, hogy nem ilyen formában. Az, hogy vasútállomásként látták a lelkek
a Rendezőt azért volt, mert így a földhöz ragadt kis értelmük
könnyebben be tudta fogadni. Erre most nem vennék mérget, de mintha a
Kapcsolat című filmben lett volna az, hogy az idegenek ember alakban
jelentek meg, mert az ember csak ezt az alakjukat tudta befogadni azon a
szinten. Na mindegy. Ezt nem kell belelátni a történetbe, rá lehet
fogni azt is, hogy azért nincsenek leírások, mert egyszerűen Nastia (se
az író) nem tartotta fontosnak ezt részletezni. De ez itt mégiscsak az
érdekességeknek fenntartott fejezet így gondoltam, megosztom, hogy volt
ilyen ötlet is. Nem akartam azzal túlbonyolítani, hogy beleszövöm a
történetbe ezt a "te akarsz ilyennek látni minket és igazából csak
energiák vagyunk mindannyian egy, az ismert univerzumon kívül eső
idősíkon", mert az nagyon kibillentette volna a történet egyensúlyát,
szóval végül elvetésre került.
Azért a javított verzióban már több részlet szerepel, de a Dühöngőt még mindig szívesen az olvasók fantáziájára bízom.
HIVATKOZÓ LINKEK (ha már idézgettem, legyenek itt)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése